Minden természetes anyag idővel lebomlik. A komposztálás felgyorsítja a folyamatot, mivel megteremti a megfelelő környezetet a baktériumok és más mikroorganizmusok számára. A végtermék a komposzt, vagy humusz.

A komposzt olyan természetes, földszerű, tápanyagdús anyag, amelyet a talajhoz keverve ideális termő közeget hozhatunk létre a növényeinknek. Ha hozzátesszük, hogy az élelmiszer és kerti hulladék majdnem egyharmadát teszi ki a háztartási hulladékmennyiség egészének, akkor még inkább nyilvánvalóvá válik a komposztálás ésszerű és környezettudatos hatása. Komposztálással nem csak egészségesebb feltételeket teremthetünk növényeinknek, hanem csökkentjük a világon a hulladékmennyiséget is.

A lebontó mikroorganizmusok baktériumok, gombák és egyéb nagyobb organizmusok, mint például a kukacok, férgek és egyes bogarak.

A komposztálás előnyei

  1. Gazdagítja a termőföldet, segít a nedvességtartalmat megtartani, csökkenti a kártevők és betegségek felbukkanását.
  2. Javítja a talaj szerkezetét, levegősebbé teszi azt
  3. A komposzt fekete színe segíti a talaj felmelegedését
  4. Csökkenti a műtrágyák szükségességét, valamint hatása tovább tart, mint a szerves trágyázásé
  5. Serkenti a kedvező baktériumok és gombák termelődését, amelyek humusszá (tápanyagban gazdag anyag) bontják le az organikus anyagokat.
  6. Csökkenti a metán kibocsátást a szeméttelepeken, csökkenti az ökológiai lábnyomot.

Komposztálásra fel!

Jó-jó, látjuk már, hogy milyen jó is a komposztálás, de akkor most hogyan is kezdjünk neki? Nézzünk egy kis elméletet, és aztán lépésről lépésre bemutatjuk a folyamatot!

A komposztálás elmélete

A lebontó mikroorganizmusok baktériumok, gombák és egyéb nagyobb organizmusok, mint például a kukacok, férgek és egyes bogarak. Ezeknek a lebontó organizmusoknak nitrogénre, szénre, nedvességre és oxigénre van szükségük. A legjobb eredmény érdekében tehát keverjen össze olyan anyagokat, amelyek nitrogéntartalma (zöld hulladék) és széntartalma (barna hulladék) magas. A nitrogénben gazdag alapanyagot ki lehet váltani gyeptrágyával (, de tényleg csak akkor ajánlott, ha más esetben nem tudnánk elérni a megfelelő nitrogén szintet). A nedvesség fontos eleme a bomlási folyamatoknak. A nedvesség forrása lehet az eső, száraz időben pedig a locsolás. Fontos, hogy ne telítsük a komposztot tólságosan nedvességgel. Végezetül a forgatás juttatja el az oxigént az alsóbb rétegeknek is. Minél többet forgatjuk, annál gyorsabban megindul a bomlás.

A komposzt 3 összetevőt igényel:

  1. Barna hulladék: levelek, ágak, gallyak, aprított újság, kartonpapír, széna, szalma, fűrészpor, faapríték
  2. Zöld hulladék: fű nyesedékek, zöldség és gyümölcs hulladékok, kávé zacc, tojáshéj, magvak héja
  3. Víz: elengedhetetlen a komposztban megjelenő biológiai folyamatok beindulásához

A barna és zöld hulladékok egyenlő arányára kell törekednünk. Figyelmet kell fordítanunk a különböző rétegek folyamatos átmozgatására és felcserélésére. A barna anyagok szenet, míg a zöld anyagok nitrogént adnak a komposzthoz. Végezetül a víz segít lebontani az organikus anyagokat.

Amit ne komposztáljunk: tejtermékek (tej, vaj, stb.); hús maradékok, csontok; háziállat ürülék, növényvédőszerrel kezelt növényi hulladék, beteg növények.

A komposztálást két részre újabb csoportra különíthetjük el a folyamat gyorsasága szerint.

Hideg, vagy lassú komposztálás

A halomba rakott levágott füvet és száraz leveleket hideg komposztálásnak nevezzük. Ez a módszer nem igényel karbantartást, de egy ilyen komposzthalomnak a lebomlása több hónaptól kezdve akár egy évet is igénybe vehet. Ha nincs sok kerti hulladékunk, kevés az időnk és nem akarunk rövid időn komposztot, akkor ez a módszer megfelelő számunkra. Tartsuk távol a gyomokat és beteg növényeket, mert ekkor a komposzthalom hőmérséklete nem elég magas ahhoz, hogy megölje a gyommagokat, káros organizmusokat. Adjunk hozzá udvari hulladékot a halomhoz, ahogy felgyülemlik. Minél kisebbre aprított darabokra tudjuk feldolgozni a hulladékot annál gyorsabb eredményt érünk el. Meg kell jegyezni, hogy a hideg komposztálás több nem-lebomlott anyagot hagy maga után, mint a meleg komposztálás.

Meleg komposztálás

Ez a komposztálási hozzáállás több munkát kíván meg tőlünk. Napi néhány perc odafigyeléssel és az alapanyagok megfelelő arányával néhány hét alatt kész komposzthoz juthatunk. A komposzt szezon és a növénytermesztési szezon egybeesik. Amikor a növények növekedés szükséges megfelelő körülmények kedveznek a lebomlási folyamatoknak is.

Akkor lesz ideális a komposzthalom, amikor 1:1 arányban tartalmaznak nitrogénben és szénben gazdag alapanyagokat. Az 1x1x1 méteres halomban már kellő hő termelődik ahhoz, hogy elinduljanak a megfelelő biológiai folyamatok. A jobb eredmény érdekében igyekezzünk 1,5x1,5x1,5 méteres halmot készíteni. Ahogy az anyagok elkezdenek lebomlani, a halom összezsugorodik. Amíg ekkora mennyiségű alapanyag nem gyűlik össze, addig gyűjtsük külön őket.

A meleg komposzt eléri az 50-70 °C fokot, amely elegendő ahhoz, hogy kipusztítson minden gyommagot, illetve növénybetegséget.

Lépések

  1. Válasszon egy vízszintes, száraz helyet, lehetőleg a kert és egy vízforrás közelében.
  2. Számos elérhető komposzttároló van a piacon. A komposztáláshoz alapvetően egyáltalán nem szükséges tároló. A halmot a földön is el lehet kezdeni. Segít az oxigén ellátásban, ha néhány fadarabot, ágat a halom alá helyezünk.
  3. A halom felépítéséhez vagy helyezzen nitrogénben majd szénben gazdag szinteket váltakozva egymás tetejére, vagy keverje össze az alapanyagokat (a megfelelő arányban). Ha rétegeket halmozunk fel, akkor legyen minden réteg 5-7 cm magas. Néhány lapát föld a halom tetején ideális a kezdésnél.
  4. Nedvesítsen időszakosan. A halomnak nedvesnek kell lennie, de nem telítettnek. Ha túl nedves a talaj, akkor csakis az anaerobik mikroorganizmusok (oxigén nélkül élő) vesznek részt a bomlási folyamatokban, amely nem ideális. Ennek kísérő jelensége a kellemetlen szagok.
  5. A megfelelő oxidáció elérése érdekében szúrjon lyukakat a halom oldalába.
  6. A halom felmelegszik, majd lehűl. A forgatást akkor kell elkezdeni, amikor a belső hőmérséklet kb. 50-60 °C fok a belső hőmérséklet.
  7. A komposztszezon ideje alatt gyakrabban kell ellenőrizni a halom levegősségét és a nedvességszintjét egyaránt.
  8. Mozgassa az alapanyagot középről a szélére, majd fordítva. Ha minden nap vagy másnap megforgatjuk, akkor kevesebb mint 4 hét alatt komposztot kapunk. Ha hetente forgatjuk meg, akkor körülbelül 2-3 hónap alatt érjük el a kívánt eredményt. A kész komposzt szaga édes, tapintása édes porhanyós.

Szükséges eszközök

Gyakori problémák

A komposztálás nem egy egzakt tudomány. Fontos a folyamatos odafigyelés, és a személyes tapasztalatok átgondolása. Ha nem tapasztalunk bomlást, akkor több nitrogén, víz és levegő szükséges a halomhoz. Ha túl forró a komposzt, akkor túl sok nitrogén van benne: ellensúlyozzuk szenet tartalmazó anyagokkal. A kellemetlen szag magas nitrogén és nedvességszintre utal.

A konyhai hulladék gyakran vonzza a legyeket. Ássunk egy lyukat a halom közepébe, és oda temessük el azt. Ne komposztáljunk húst, döglött állatokat, háziállat ürüléket és beteg növényeket, gyomokat.

A komposzt felhasználása

A komposztot fel lehet használni mulcsként, vagy táptalajként növényeinknek. A komposzt fejleszti a talaj struktúráját, megfelelő szellőzést biztosít, valamint növeli a nedvesség megtartó képességét a talajnak. Tápanyagban gazdag. Mire vársz még? Te is tegyél az élhetőbb bolygóért!